Lopáskár és biztosítás: Mikor jár a kártérítés?
Számos biztosítótársaság kínál olyan termékeket, amik lopáskárra is fedezetet nyújtanak. Ezek a biztosítási feltételek alapján téríthetik kizárólag az ellopott tárgy értékét, de kiterjedhetnek minden olyan vagyoni hátrányra is, ami a lopás következtében keletkezett – például megrongálódott tárgyakra.
Mi történik, ha nem derül fény az elkövető személyére?
Különösen járműlopás esetén gyakori, hogy a hatóságok nem tudják beazonosítani az elkövetőt. Ilyenkor előfordul, hogy a biztosító – a lopás tényének bizonyítatlansága miatt – megtagadja a kifizetést. Vizsgáljuk meg, mik a jogszabályi és gyakorlati elvárások egy ilyen esetben!
Mit mond a jogszabály?
A biztosítási eseményt – jelen esetben a lopást – a biztosítottnak kell hitelt érdemlően bizonyítania.
Első és legfontosabb lépés: rendőrségi feljelentés megtétele. Enélkül gyakorlatilag nem lehet hitelt érdemlően bizonyítani, hogy bűncselekmény történt. A feljelentéssel együtt érdemes minden bizonyítékot összegyűjteni (tanúk, nyomok, felvételek stb.), és azokat átadni a hatóságoknak. Célszerű átnézni továbbá az általános szerződési feltételeket (ÁSZF). Ezekben pontosan szerepel, hogy milyen dokumentumokat kérhet a biztosító a káresemény igazolásához. Azokat, amiket az ÁSZF-ben nem tüntet fel a biztosító, nem követelheti a biztosítottól.
Fontos, hogy a biztosítási törvény szerint a biztosító csak olyan dokumentumok benyújtását kérheti, amelyek szükségesek az esemény igazolásához vagy a kártérítés mértékének meghatározásához. Nem követelheti például, hogy a büntetőeljárás véglegesen lezáruljon – ez akár éveket is igénybe vehetne, ezért aránytalanul hátrányos lenne az ügyfélre nézve.
Akkor áll elő problémás helyzet, ha a feljelentés alapján indult büntetőeljárásban nem tudják azonosítani az elkövetőt. Ilyenkor – amennyiben a biztosító nem teljesít önkéntesen – szükséges igazolni a lopás megtörténtét a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján.
Ítélkezési gyakorlat
A Kúria a Pfv. 20.797/2012/5. sz. precedensértékű határozatában kimondta, hogy „a lopáskár bizonyításánál abból kell kiindulni, hogy a károsító cselekmény elkövetése nyilvánvalóan olyan körülmények között zajlik, hogy arról közvetlen bizonyíték alig állhat rendelkezésre, az elkövető kilétének felderítése hiányában az összes rendelkezésre álló bizonyíték egybevetése és a bizonyító fél előadásának hitelessége alapján kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a lopás ténye bizonyított-e.”
Ilyenkor tehát a bizonyítékok és a felek előadásai alapján lehet döntést hozni.
A bíróság különösen az alábbiakat mérlegelheti:
- A biztosított részletes beszámolója a lopás érzékelésének körülményeiről.
- Tanúk vallomásai és ezek összhangja más bizonyítékokkal.
- A büntetőeljárás során készült iratok.
- Egyéb dokumentumok, fényképek, videók stb.
Az Érdi Járásbíróság egy egészen friss, jogerős döntésben követte a fenti gyakorlatot. A 10.P.20.117/2024/20. sz. ítélet indokolása szerint a bíróság valamennyi körülmény – így a gépjárműben beállott kár, a feljelentés és az alapján a büntetőeljárás megindulásának ténye, az abban beszerzett adatok, felek előadása, tanúvallomások – együttes mérlegelése alapján megállapította, a lopás, mint biztosítási esemény bekövetkezett
Összegzés
Noha Magyarországon nem túl gyakoriak a lopáskár miatti perek, a bírói gyakorlat alapján kijelenthető: ha a lopás tényét a körülmények és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján hitelt érdemlően igazolni lehet, a biztosító köteles kifizetni a kártérítést – még akkor is, ha az elkövetőt nem sikerült azonosítani.